Olyan, hogy sors, nem létezik,
s messze még a végtelen,
parányi értelem izzik,
megpihen a léteken.
A jövő, minden rejtélyével,
kiszámítható, mint az egyszer egy,
éltél, s majd halsz is idővel,de közben a szépség gallyra megy.
Olyan, hogy sors, nem létezik,
s messze még a végtelen,
parányi értelem izzik,
megpihen a léteken.
A jövő, minden rejtélyével,
kiszámítható, mint az egyszer egy,
éltél, s majd halsz is idővel,de közben a szépség gallyra megy.
Vártalak. Jöttél, majd össze is törtél, mint a daráló a diót, mondd miért dobtál el mint egy rongyot? Szerettelek, de már nem bírom, a f...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése