El nem csókolt vágyak
Ajkad zárt vonalán a vörös csepp,
tündököl, mint egy zamatos óbor,
és én megrészegülten szürcsölném,
ha az az ív nem lenne oly kegyetlen.
Mit vétett gyenge szívem szerelme,
kinek nem léphetek ki nem hűlő helyébe?
A végtelen spirálján távolodok tőled,
lassan már nem érzem magam nőnek.
Mire feleszmélsz, talán már késő,
addigra az én szemem sem lesz már oly fénylő,
szürke hajamban a tincsek is begubóznak,
s az el nem csókolt vágyak elhamvadnak.
2021.Október 07
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése